Általános fogalmak

Akut (acut)

Sürgős, válságos, hirtelen fellépő (megbetegedés).

Alábélelés

Alábéleléssel javítható a tökéletlen fekvésű vagy hiányos széli záródású protézis.

Az alábélelés protézis bázisának megújítása, amelynek során kiegészítik a fogatlan gerincen hézagosan, pontatlanul illeszkedő fogsor alapját és hiányos szélét illetve csontsorvadás következtében a nyálkahártya-csont alapzathoz pontatlanul illeszkedő fogsor alaplemezét. Alábélelés egyaránt végezhető a teljes és a részleges lemezes fogpótlásokon. Az alábélelés legtökéletesebben a fogtechnikai laboratóriumban végezhető, de vannak remekül használható, rendelői alkalmazásra kifejlesztett alábélelő anyagok is.

Érzékenyebb nyálkahártya,  a fogsor alatt gyógyuló implantátumok esetében alkalmazhatunk ún. puhán maradó alábélelő anyagokat is.

Állcsont

Állcsontnak nevezzük azt a két csontot amelyek a szájnyílást határolják. Az állcsontok az arckoponyához (cranium viscerale) tartoznak és a táplálék megragadására szolgálnak. Emlősöknél ezek horgonyozzák el a fogakat (dens). Megkülönböztetünk: alsó állcsontot vagy állkapcsot (mandibula) ésfelso állcsontot (maxilla) Az állkapocs a halántékcsonthoz  (os temporale) ízesül és mozgatható. A  felso állcsont a koponyához (cranium) van rögzítve.

Alveolitis

Az alveolus azaz a fogmeder gyulladása. Fogeltávolítást követően alakul ki, jellemzően néhány nappal a beavatkozást követően. Hátterében az eltávolított fog helyén kialakult véralvadék elvesztése, s a kialakuló fedetlen csontseb bakteriális befertőződése áll, melynek következtében a szinte elviselhetetlen fájdalom mellett, kellemetlen szájszag, a regionális nyirokcsomók megnagyobbodása is kialakulhat. Kezelés nélkül a panaszok akár 2-3 hétig is fennállhatnak

Kezelése a fájdalomcsillapítás mellett az excochleatio, azaz a seb kitisztítása arra szolgál, hogy eltávolítsa a gyulladást fenntartó bomlott szöveteket és egy új, friss vérrögöt próbáljon meg létrehozni, amely egyben újra el is zárja, védi a sebet. Alkalmazható még Clumsky oldat és Klion por keverékébe, esetleg jodoformba áztatott, majd az alveolusba helyezett gézcsík.

Alveolus – fogmeder

A fogmeder (alveolus) egy bemélyedés az  állcsontok ban melyben a fogak gyökerei ülnek. Anatómiailag fogmeder alatt az üreget és az azt körülölelő tömör csontszövetet (os compacta) értjük. A tömör csontszövet jól megfigyelhető röntgen felvételen, mivel sokkal fokozottabb a röntgensugár elnyelő lépessége, mint a körülötte lévő szivacsos csontszöveté (os spongiosa) és a gyökérhártyáé. Ha a felvételen a folytonossága megszakad, az patológiás folyamat jele.

Anatómiai korona

Az anatómiai korona a fog, zománccal borított része.

Aneszteziológus

Arcesztétika

Általános fogászatban és fogszabályozásban fontos és jelentős szereppel bír a páciens arcesztétikai állapota és a páciens esztétikai céljainak kitűzése, ami megfelelő fogszabályozással vagy esztétikai pótlásokkal egyaránt elérhetőek lehetnek. Fogászati pótlások illetve fogszabályozási eljárások jelentősen befolyásolhatják az arc teljes harmóniáját, ezért a lényeges aszimmetriák felmérése, az arc és fogazat közötti kapcsolatok tisztázása és a mosoly pontos paramétereinek figyelembe vétele elengedhetetlen a tökéletes, precíz és esztétikailag megfelelően kidolgozott végleges fogászati illetve fogszabályozási cél elérésének érdekében.

ld. még mosolytervezés

Arcüreg

Az arcüreg a koponya belső, az orrüreg mellett, közvetlenül a vékony csontréteggel elhatárolt szemgödör alatt található páros ürege.  A felső állcsont őrlőfogak feletti magasságban fekszik az arcüregnek a fogazat felé irányuló része, és gyakran előfordul, hogy jelentős csontállományveszteség miatt, az ott található fogak gyökereinek csúcsa, az arcüregbe nyúlnak. Jelentős fogveszteség szintén előidézheti az arcüreg padlózatának a sorvadását, így a későbbi implantátumos fogászati pótlásokkal való rehabilitáció, csontpótlási beavatkozás nélkül megvalósíthatatlan. (lásd arcüregemelés)

Artikulációs papír

artikulációs papír a fogászatban

Fogászati rendelőben és laboratóriumban egyaránt használt, elsősorban a fogfelületek, pótlási felületek érintkezésének a megállapítására. Az artikulációs papír a gépíráshoz használt indigós másolópapírhoz hasonló, kék, néha piros színanyaggal bevont, füzetszerűen összefűzött 2-3 cm széles papírcsík. A páciens a papírcsíkot összeharapva, az színes nyomokat hagy az érintkezési pontokon, így tájékoztatja az orvost a fogak érintkezéseinek helyes, avagy kóros voltáról.